Előszó a Klinikai Onkológia 2016. februári lapszámához

Bodoky György, Kopper László főszerkesztők

A JCO (Journal of Clinical Oncology – a legtekintélyesebb onkológiai folyóirat) idei első száma (január 1.) különböző szempontok szerint mutatta be és értékelte a daganatos betegeket és a daganatos betegségeket, globális kitekintéssel. Természetesen a jövő lehetőségeit is mérlegel- te. Példaként szerepelhet az a cikk, amely olyan lépésenként megvalósítható programot állított össze, amely elősegítheti a daganatok elleni harc eredményességét az alacsony, a közepes és a magas jövedelmű/gazdagságú országokban, figyelembe véve a már megtett és várható „lépcsőfokokat” (stepping stones) is. A lépésenként megvalósítandók listája hosszú. Ilyenek szerepelhetnek benne, nem feltétlenül sorrendben: az általános egészségügyi ellátás fedezete (részarány a GDP-ből); az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának és jól képzett szakemberei- nek „fejlesztése” (azaz az oktatás fontossága minden szinten); a daganatok kontrollálásának terve, beleértve az intézményt (ennek a tervnek az intézményét); a daganatregiszterek és az adattárak kapacitásának és minőségének javítása, beleértve a rizikótényezőkre és a kezelésekre vonatkozó információkat; a dohányzás kontrollja; vakcináció a daganatok keletkezésében leggyakrabban előforduló vírusok ellen, így a HPV és a hepatitis B ellen; az egészséges táplálkozás, testmozgás/fi  zikai aktivitás támogatása, az elhízás kontrollja; a források bizonyítékokon alapuló elosztása a leggyakoribb daganatok szűrését, diagnosztikáját és kezelését illetően, referencia központok létrehozásával; az alapvető daganatellenes kezeléshez, a palliatív kezeléshez, különösen a fájdalomcsillapításhoz való hozzáférés.

Ez a fokozatos előrelépés stratégiáját mutató lista – melynek minden pontja számos alprog- ramra bontható – tovább javítható az adatok egészségügyi informatikai rendszerekbe történő integrálódásával, amely segíti a klinikust és a kutatót abban, hogy a legjobb eredmények minél gyorsabban bekerüljenek a klinikai gyakorlatba, valamint hozzájárul a minőség, ezen keresztül a gyógyítás eredményességének javulásához. Míg a gazdagabb országok ezt az utat be tudják járni, és részben már meg is valósították, addig a szegénység a legnagyobb akadálya az egészségügyi ellátásnak. Ez gátolja a beteget abban, hogy szükség esetén segítséget hívjon, hogy elérje az orvosi ellátást, és finanszírozni tudja, ha az ellátás a beavatkozás helyén nem ingyenes (amelyet a biztosító, ha van ilyen, később fedezhet). Bár hosszú távon a gazdaság fej- lődése látszik az egyetlen útnak a helyzet javítására, vagy megoldására, a problémákat nyilván lényegesen enyhítheti, ha az adózási bevétel elosztása jobban támogatja az egészségügyet, amelynek optimális következménye az ellátás ingyenessége, de legalább megfizethetővé tétele, pl. a közepesen gazdag országokban. A szegény országokban csak a nemzetközi támogatás, az adományok rendszeressége, valamint globális érdekeket szolgáló alap működtetése, teszik lehetővé azt, hogy az elmaradt társadalmak is megtegyék az első lépéseket – és a továbbiakat.

A fenti, általánosnak tekinthető problémák és lehetséges megoldásuk mellett szerepeljen itt egy olyan aktuális kihívás, amelyek a legfejlettebb módszereket (pl. genomszekvenálás) alkalmazó kutatók számára is még megoldatlan. A prosztatarák gyakorisága emelkedik, elsősorban az afrikai országokban, ahol a késői felismerés miatt a mortalitás aránya igen magas. Kiderült, hogy a prosztatarák előfordulása az afroamerikaiakban a legmagasabb, ami örökletes tényezők szerepét vetette fel. Természetes, hogy a háttérben meghúzódó genomikai okokat a kutatók százai próbálják megfejteni, de eddig csak részeredményeket értek el, a prevencióban, vagy a korai felismerésben felhasználható prosztatarák-specifikus jellemzőket nem. Az említett példa olyan technológiát igényel, amelyhez megfelelő anyagi háttér kell, így ezt csak a gazdagok „engedhetik meg” maguknak. Ezzel együtt, vagy pont ezért, a nemzetközi összefogás, a földrészekre kiterjedő klinikai vizsgálatok szükségessége ma már nem kérdés, a mindennapok gyakorlatává vált. Jó érzés, hogy ebben az összefogásban, együtt gondolkodásban és tapasztalatok cseréjében hazánk is aktívan részt vesz.


Kapcsolódó cikkek

MKOT 2017. Minden jog fenntartva. Website by Ranlom