A farnezil-transzferáz-inhibitorok reneszánsza

Tímár József, Hegedűs Balázs, Baranyi Marcell
Semmelweis Egyetem, Patológiai Igazságügyi és Biztosításorvostani Intézete, Budapest

A fehérjék egyik poszttranszlációs módosulási formája a preniláció (geraniláció vagy farneziláció), amely különös jelentőséggel bír a RAS-fehérjék esetében. Egyes gyakran használt gyógyszerek, mint a sztatinok vagy az N-biszfoszfonátok, rendelkeznek prenilációgátló hatással is, de már sok specifikus farnezil-transzferáz-gátló vegyületet is kifejlesztettek és teszteltek. A farnezil-transzferáz-inhibitorokat (FTI) klinikailag számos daganatféleségben vizsgáltak, de csak néhány jutott el a fázis III-ig, azonban valamennyien sikertelenek voltak, mert prediktív marker nélkül próbálták őket alkalmazni. Napjainkban a farnezil-transzferáz-inhibitorok különös reneszánszukat élik, ami a lonafarnib törzskönyvezésével kezdődött a gyermekkori progériaszindrómákban. Később kiderült, hogy ez az inhibitor többféle vírusfertőzés esetében is hatásos lehet (HDV, RSV, SARS-COV-2). Újrafelfedezésük a HRAS-mutáns daganatokon zajló klinikai vizsgálatokkal folytatódott, amelyek eredményeként a tipifarnibot is törzskönyvezték a HRAS-mutáns fej-nyaki laphámrákok kezelésére. Az FTI-k jövőbeli klinikai felhasználása kutatásaink szerint lehetséges volna az új mutáns RAS specifikus inhibitorokkal történő kombinációjuk révén.

A közleményt Lapis Károly akadémikus emlékének ajánljuk.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2025/4. lapszámában olvasható.


Kapcsolódó cikkek