A pancreas vékonytű-biopsziája – a mintavétel módjának dilemmái

Istók Roland (1), Székely Eszter (1), Kramer Zsófia (1), Kenessey István (1,2)
(1) Semmelweis Egyetem Patológiai Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet, Budapest
(2) Országos Onkológiai Intézet, Budapest

A pancreas ultrahangvezérelt finomtű-biopsziája mint diagnosztikus módszer az 1980-as években kezdett elterjedni, mivel ez egy viszonylag egyszerűen kivitelezhető, a fizikai hatásokra érzékeny pancreasszövetet legkevésbé károsító, így az invazív diagnosztikus lehetőségek közül a legkíméletesebb, kevés szövődményt kiváltó, igen hatékony diagnosztikus eljárás. A technika fejlődésével mintegy 15-20 évvel később az EUS mintavétel lett egyre népszerűbb. A két módszer diagnosztikus eredményessége hasonló, azonban utóbbi előnyét jelentheti, hogy kisebb, hasi ultrahanggal nem jól látható eltérésekből is vehető minta. Az EUS-vezérelt biopsziák elterjedése azonban egyre inkább kiszorítja a percutan biopsziát a diagnosztikus sorból. A SE-PIBOI citológiai laborjában néhány év alatt az addig gyakori percutan pancreasbiopsziák száma is drasztikusan csökkent. Cikkünkben e jelenség okát próbáljuk körbejárni.

Az intézetünkben 2018–2023 között, hat év alatt vizsgált pancreasbiopsziás minták eredményeit összehasonlítottuk más munkacsoportok adataival. Megállapításunk szerint a percutan pancreasbiopsziák mellőzése nem indokolt, az ily módon vett biopszia ellen felsorolt érvek megalapozatlanok, elfogult dogmákon alapulnak. Célunk e cikkel az ultrahang vezérelt percutan pancreasbiopsziák alkalmazásának méltó visszahelyezése a diagnosztikus sorba mind a betegek, mind a költséghatékonyság érdekében.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2025/3. lapszámában olvasható.