A szalmonellafertőzés a vastagbél- és epehólyagrák etiológiai tényezője

Korábbi epidemiológiai vizsgálatok összefüggésbe hozták a krónikus Salmonella tiphy és paratiphy (NST) fertőzéseket a vastagbélrákokkal és az epehólyagrákokkal. Egy eset-kontroll vizsgálatban a Salmonella typhy-hordozókban nyolcszorosra emelkedett epehólyagrák-incidenciát tapasztaltak. Ennél még érdekesebb volt az a megfigyelés, hogy az epehólyagrák DNS-ében 74%-ban volt kimutatható az ST, míg egészséges betegek epehólyagjában ez csak 6%. Más elemzések azt mutatták, hogy a krónikus S. paratyphi-fertőzés háromszorosára emeli a proximális vastagbélrák rizikóját.

Felmerül a kérdés, hogy a Salmonella hogyan képes részt venni a karcinogenezisben. A Salmonella intracelluláris kórokozó és a fertőzött sejtek többsége elpusztul, de egyesek túlélik azt és bennük mélyreható változások mennek végbe genetikailag és metabolikusan is. A krónikus S. tiphy-fertőzöttek epehólyagrákjában MYC-amplifikáció volt megfigyelhető a TP53-mutáció mellett, míg a nem fertőzöttekből származó daganatokban csak a TP53 volt jelen. Ezt a megfigyelést kísérleti daganatok esetében is meg lehetett erősíteni. A Salmonella-fertőzött premalignus colonhámsejtekben az antiapoptotikus jelpálya (AvrA) és az AKT jelpálya aktiválódik. Ennek megfelelően AKT-inhibitorokkal (például mTOR-gátlók) meg lehetett akadályozni a Salmonella malignus transzformációs hatását. A vastagbélrákok és adenomák mintegy 40%-ában mutatható ki az mTOR-jelpálya fokozott aktivitása. Felmerül a lehetőség, hogy amennyiben az ilyen betegekben igazolható a krónikus Salmonella-fertőzés, az mTOR-gátló kezelés új terápiás opció lehet.

Forrás: Stévenin V, Neefjes J. Salmonella, the insidious contributor to gallbalder and colon cancers. Nature Rev Cancer 2025;25:317-8.