A tumorspecifikus citotoxikus T-sejtek IFN-γ-termelésének távoli hatásai

Eddigi ismereteink szerint a citotoxikus T-sejtek target aktiválódásának folyamán az általuk termelt citokinek, közöttük az IFN-γ, az úgynevezett immunszinapszis irányában „terjed” és a célpontba kerül. Másrészt az is ismert, hogy a daganatsejtek PDL1-expressziója és az MHC antigének kifejeződése is IFN-γ hatására fokozódik, amennyiben rendelkeznek IFN-γ-receptor-1-gyel. Emberi ovariumrák preklinikai modelljében vizsgálták az antitumorálisan aktiválódott citotoxikus T-sejtek IFN-termelését és ennek hatásait in vitro és in vivo (xenograftokon). In vitro azt figyelték meg, hogy a daganat antigén-specifikus T-sejtjei nemcsak azon daganatsejtekben aktiválták az IFNR1-jelpályát, amelyeket meg tudtak támadni neoantigénjén keresztül, hanem olyan daganatsejtekben is, amelyek neoantigén-negatívak voltak, igaz, ehhez napokra volt szükség. Hasonló megfigyelést tettek xenograftként növekedő ovariumrákok esetében is in vivo. Amikor azt vizsgálták, hogy a „megtámadott” daganatsejtektől milyen távol lehet észlelni a T-sejtek számára láthatatlan daganatsejtekben az IFN-γ-hatást, arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a diffúziós távolság a daganaton belül >500 mm (0,5 mm). Meglepő módon ez a távolság a Folkman-féle bűvös 1 mm-es daganatmérethez hasonlít, amely esetében már új kapillárisokra van szükség a daganaton belül a további növekedéshez, mert a tápanyagoknak is körülbelül ekkora a diffúziós hatótávolsága. A kísérleti eredmények talán legérdekesebb újdonsága az, hogy kimutatták, egy immunológiailag/daganatantigén-kifejeződés szempontjából heterogén daganatban a T-sejtek által megtámadott daganatsejtektől távol a T-sejtek által fel sem ismerhető daganatsejtekben (is) fokozódhat például a PDL1-expresszió.

Forrás: Hoekstra ME, et al. Long-distance modulation of bystander tumor cells by CD8+ T-cell-secreted IFNg. Nature Cancer 2020;1:291-301.