Az immuno-angiogenikus paradigma NSCLC-ben: tanulságok az ivonescimab klinikai vizsgálatából

A tumoros mikrokörnyezet sajátossága annak hypoxiás volta, ami miatt magas a daganatsejtek által termelt VEGF lokális szintje. Ennek egyik következménye a daganatos érellátás folyamatos fejlesztése vagy neoangiogenezissel, vagy alternatív módokon, ami azonban nem feltétlenül segíti elő a jobb perfúziót és magasabb O₂-szintet a daganatos erek morfológiai sajátosságai miatt. Ennek a hypoxiás környezetnek súlyos nem kívánt mellékhatása a T-sejtek funkciójának blokkolása is, így a magas VEGF-szint az egyik fő immunszuppresszív faktor. Erre alapozódtak azok a klinikai vizsgálatok, amelyekben az anti-PD1 vagy anti-PD-L1 immunterápiákat anti-VEGF (bevacizumab) vagy VEGFR-inhibitorokkal kombinálták sikeresen veserákban, májrákban vagy NSCLC-ben.

Az ivonescimab egy kettős célpontú antitest, amely a PD1-et és a VEGF-et célozza. A HARMONI-2 vizsgálatban az ivonescimab antitestterápiát hasonlították a pembrolizumabterápiához az NSCLC első vonalas kezelésében. 388 klinikai beteget vontak be a vizsgálatba, akiknek esetében a PD-L1 TPS >1 volt és nem rendelkeztek EGFR- vagy ALK-mutációval. Az ivonescimab szignifikánsan megnövelte a PFS-t: medián 11 hónap versus 5,8 hónap (pembrolizumab). A hatékonyság nem függött a daganat szövettani típusától (laphámrák versus adenocarcinoma), sem a PD-L1 szinttől. Ugyanakkor az ivonescimabcsoportban az AE incidenciája megnőtt a pembrolizumabhoz képest (29% versus 16%), de a súlyos mellékhatások tekintetében nem volt különbség. A vizsgálat egyik nagy problémája, hogy csak kínai betegeken végezték, így más régiók NSCLC-s betegei esetében is igazolni kell hatékonyságát.

Forrás: Xiong A, et al. Ivonescimab versus pembrolizumab for PD-L1 positive non-small cell lung cancer (HARMONI-2): a randomized double-blind phase-3 study in China. Lancet 2025;405:839.