Előszó a Klinikai Onkológia 2026/1. lapszámához

Évezredek óta jól ismert, hogy szervezetünket specifikus funkciókkal ellátott biológiai elemek építik fel, amelyeknek egyik legfontosabb részét képezik a baktériumok. Napjainkban egyre világosabbá vált, hogy a baktériumok nem csak rosszindulatúak lehetnek, hanem jóindulatúak is. Egyrészt fontos szerepet játszanak a szervezet integritásának megőrzésében, másrészt támogathatják a daganatok kialakulását. A jóindulatúság reprezentánsai a mikrobiomok, amelyek a szervezetben mindenhol megtalálhatók a gyomor-bél rendszertől kezdve a májon, az epeutakon át, egészen a hasnyálmirigyig.

A 2020-as évek közepére az onkológia túllépett azon a nézeten, hogy a baktériumok csupán fertőzések okozói vagy karcinogének. Ma már tudjuk, hogy a szolid tumorok többsége saját, specifikus intratumorális mikrobiommal rendelkezik. Ez a belső ökoszisztéma nemcsak diagnosztikai marker, hanem a terápiás rezisztencia kulcsfontosságú  modulátora is. A legfrissebb kutatások (például Anderson, 2025) rávilágítottak, hogy a tumoron belüli baktériumok
képesek a daganatsejteket egyfajta „nyugalmi állapotba” (quiescence) kényszeríteni. Például a Fusobacterium nucleatum jelenléte a vastagbélrákban olyan metabolikus váltást indít el, amely során a ráksejtek ideiglenesen leállítják az osztódást, így láthatatlanná válnak a gyorsan osztódó sejteket támadó kemoterápia számára. A Cleveland Clinic tanulmányai igazolták, hogy a magas intratumorális baktériumszám vonzza a neutrophil granulocytákat, amelyek a tumorban nem fertőzést gátolnak, hanem elnyomják a T-sejtes immunválaszt, immunterápia-rezisztenciát okozva. Már a XIX. században William Coley úttörő kísérletei rávilágítottak arra, hogy a baktériumokkal kiváltott immunválasz képes lehet tumorregressziót előidézni. Napjainkban e koncepció modern megközelítései, például a génmódosított baktériumok célzott tumorellenes terápiái, a szintetikus biológia és az immunkontrollgátlók kombinációjával új lehetőségeket teremtenek a rákkezelésben.

Természetesen a daganatok terápiájában alkalmazott molekuláris vizsgálatok előtt, ma már igen fontos az adott daganat molekuláris profiljának meghatározása, nemritkán a génmutáció azonosítása, amely a diagnosztika eszközévé válhat. Ugyanez a szervi heterogenitás jelenik meg a baktériumok megjelenésének elősegítésében.

2025 végén japán kutatók (JAIST) publikálták az AUN-platformot, amely forradalmasíthatja az immunszupprimált betegek kezelését két baktérium (Proteus mirabilis és egy fotoszintetizáló törzs) szimbiózisát használva. A baktériumok a tumor érrendszerében szelektív trombózist (vérrögképződést) és nekrózist okozhatnak. Ez a módszer nem igényel aktív immunrendszert, így azoknál a betegeknél is hatásos lehet, akiknél a kemoterápia miatt lecsökkent a fehérvérsejtszám, és az immunterápia (ICI) hatástalan maradna. Programozott bakteriális hordozók a legújabb klinikai fázisú fejlesztések (például ACTM-838) már nemcsak a baktérium puszta jelenlétére építenek, hanem komplex rakományok célba juttatására. A módosított Salmonella törzsek, amelyek csak a tumor hypoxiás közegében aktiválódnak és ott IL-15/IL-15Rα citokineket termelnek, „belülről” aktiválják az immunválaszt.

A Columbia Egyetem 2025-ös kutatása szerint a baktériumokat „élő kapszulaként” használva onkolitikus vírusokat (például Senecavirus A) juttathatnak a tüdőrákos szövetek mélyére, ahol a vírusok a baktériumokból kiszabadulva lokálisan pusztítják a malignus sejteket.

Az immunterápia előtti antibiotikum-használat szigorúbb ellenőrzése szükséges, mivel a diverzitás csökkenése drasztikusan rontja a túlélést (antibiotikum-stewardship). A széklet- és tumormintaalapú szekvenálás segít meg határozni, hogy mely betegnél várható rezisztencia (személyre szabott mikrobiomprofil). Válogatott probiotikumok használata szükséges, a vény nélkül kapható probiotikumok helyett validált, daganatspecifikus baktériumkonzorciumok alkalmazása az immunválasz fokozására.

A baktériumok onkológiai alkalmazása a „tudományos érdekesség” kategóriából átlépett a precíziós medicina eszköztárába. A klinikusok számára a legfontosabb üzenet, hogy a daganat nem steril környezet, és a benne élő mikrobák alapjaiban írhatják felül a terápiás algoritmusokat.

A kutatási adatok alapján az onkológiai protokollok a következő években várhatóan finomodnak.