Idős nők emlőrákszűrése: nem lenne elég az aktív monitorizálás?

Az emlőrákszűrés elősegíti a kicsi lokalizált emlőrákok kimutatását, amelyek később nem mennek át nagyobb előrehaladott rákokba. A Medicare adatbázis elemzése azt mutatta, hogy az idős nők esetében (>75–84 évesek) a folyamatos évenkénti szűrés nem segítette elő az emlőrákos mortalitás csökkentését azokhoz képest, akik esetében ettől eltekintettek. Amerikában a 70 év feletti nők esetében a folyamatos évenkénti emlőrákszűrés incidenciája 50%-os, és igen magas azok között is, akiknek más súlyos kísérő betegségei vannak, pedig a szakmai ajánlások inkább a kétévenkénti szűrést preferálják.

Egyre inkább az a nézet alakul ki, hogy meg kell törni a túldiagnosztizálás–túlkezelés ördögi körét az idős emlőrákos nőbetegek körében. Az idős betegek esetében a szűrésen felfedezett kicsiny emlőrákok esetében a DFS csaknem 100% a sebészi reszekció után. Hasonlóan, a primeren alkalmazott endokrin terápia hatékonysága is nagyon magas ebben a betegcsoportban. Vagyis az idős emlőrákos betegek bizonyos csoportjaiban a helyes eljárás az aktív monitorozás lehet.

Ennek formája lehet a hat hónaponkénti ultrahangvizsgálat például. Természetesen az nem vonatkozhat a HER2+ vagy a tripla negatív daganatokra, de ezek aránya igen alacsony az idős populációban. A COMET vizsgálatban low-grade ER+ DCIS esetében az aktív monitorozási csoportban 4,2%-ban észlelték a betegség transzformálódását invazív betegséggé. Összefoglalva tehát azt lehet javasolni, hogy a kicsiny, szűrésen észlelt luminalis emlőrákok esetében, különösen az idős betegpopulációban, előnyben kellene részesíteni az aktív monitorozást.

Forrás: Carleton N, et al. Overdiagnosis, competing morbidity and tumor biology in older women with breast cancer: building the case for active monitoring. Nature Rev Clin Oncol 22:621–2025.