Előszó a Klinikai Onkológia 2015. februári lapszámához

A Klinikai Onkológia második évfolyamának első számát tartja a kezében az olvasó. Kínálkozik a szinte kötelező visszatekintés, értékelés: mennyit valósított meg a folyóirat a kitűzött célokból az első évfolyamban? Olyan lehetőséget szerettünk volna kínálni kollégáinknak, elsősorban természetesen a klinikai onkológusoknak, amely hozzájárul az összefoglaló referátumokon keresztül ahhoz, hogy a daganatos betegségek területén a folytonosan bővülő ismereteket, melyek sokak szerint paradigmaváltást jelentenek, minél hatékonyabban tudják alkalmazni a mindennapi gyakorlatban.

Tenni mindezt egy olyan környezetben, ahol az információáramlásban egyre nagyobb szerepet játszik a telekommunikáció. A változó olvasói szokások fi gyelembevételével az év folyamán kialakítottuk a folyóirat elektronikus változatát is, így már a www.klinikaionkologia.hu oldalon azok is olvashatják, akiknek nem jutott a nyomtatott változatból. A visszajelzések azt bizonyítják, hogy a kitűzött célt sikerült megvalósítanunk, a Klinikai Onkológia egyre közkedveltebb a szakemberek körében.

Mindez természetesen számos aktivitás eredője. Köszönet az összefoglalókat készítő kollégáknak, akik örömmel vállalták a felkéréseket, és cikkeikkel magas szintű szakmai tájékozottságról tettek tanúbizonyságot. Nagy megtiszteltetés, hogy minden számban az onkológia élvonalába tartozó külföldi szakemberek is összefoglalták véleményüket egy-egy témáról. A daganatos betegek gyógyítása, ahogy ezt a mindennapok bizonyítják, multidiszciplináris feladat, ezért fontos, hogy a társszakmák nézőpontjai, tapasztalatai is magas szinten jelenjenek meg, ahogy ez a folyóirat első évének számaiban történt.

A kezelések egyik kulcsterületét jelentik a szupportív beavatkozások, melyek eredményeit ugyancsak megtalálhatjuk a referátumokban. Természetesen a Klinikai Onkológia sem maradhatott volna fenn a gyógyszerképviseletek anyagi támogatása nélkül, melyet ezúttal is nagyon köszönünk. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság keretében indított folyóirat céljait reményeink szerint a most induló évfolyam is képes lesz megvalósítani. Ennek a célkitűzésnek a jegyében ebben a számban olyan kiváló világhírű klinikai onkológus néha merőben újnak számító gondolataival találkozunk, akit egyesek a gyógyszeres daganatellenes kezelések pápájaként is emlegetnek, ő Aimery De Gramont. Ugyancsak említésre méltó az a sorozat, amely az agydaganatok korszerű diagnosztikáját és terápiáját mutatja be.

A szerkesztőknek vissza- és előrenézve az a feladat adódik, hogy még egyszer köszönetet mondjanak mindenkinek, akik a Klinikai Onkológia eddigi sikeréhez hozzájárultak, bízva a további együttműködésben.