Áttétes colorectalis daganatos betegek másodvonalbeli kezelést követő további kezelése: szisztematikus áttekintés

D. Arnold (1, 2), G. W. Prager (3), A. Quintela (1), A. Stein (4), S. Moreno Vera (5), N. Mounedji (5), J. Taieb (6)
(1) Instituto CUF de Oncologia, Lisbon, Portugal
(2) Asklepios Tumorzentrum Hamburg, Hamburg, Germany
(3) Medical University Vienna, Department of Medicine I and Comprehensive Cancer Centre Vienna, Vienna, Austria
(4) University Hamburg, Hubertus Wald Tumor Center and Department for Hematology and Oncology, Hamburg, Germany
(5) Servier Global Medical Affairs, Oncology, Suresnes
(6) Georges Pompidou European Hospital, Paris Descartes University, Gastroenterology and Digestive Oncology, Paris, France

Háttér: Az áttétes colorectalis daganatos (mCRC) betegek második vonalbeli kezelése utáni optimális kemoterápiás kezelés kérdése még nem tisztázott. Anyag és módszer: A szerzők szisztematikusan kikeresték a Cochrane Database of Systematic Reviews-ban, az EMBASE-ben és a Medline-ban 2002. január és 2017. május között a témában megjelent publikációkat, valamint átnézték a 2014. január és 2017. június között tartott kongresszusok adatbázisait. A hatásosság, a biztonságosság és a betegek beszámolói alapján válogatták ki a monoterápiákat és kombinált kezeléseket, tekintet nélkül arra, hogy az mCRC betegség második vonalbeli kezelés utáni kezelése milyen dózisokkal és hány ciklusban történt. A tanulmányokat azok kialakítása és minősége szerint választották ki, és az adatokat minőségük szerint összesítve kísérelték meg a különböző kezeléseknek a teljes túlélésre és az egyéb, daganatos megbetegedésekkel összefüggő jellemzőkre gyakorolt hatását megérteni. Eredmények: A kutatás során 938 tanulmányt találtak a témában, amelyek közül 68 volt alkalmas minőségi összesítésre. Csak elég korlátozott bizonyítékokat találtak a kemoterápia, a célzott terápia vagy mindkettő újraindítására (a rechallenge-re). A trifluridin/tipiracil (TAS-102 néven is ismert) kombináció, illetve a regorafenib kezelés a placebóhoz képest hosszabb teljes túléléssel járt előzetesen konvencionális kemoterápiával, vagy célzott terápiával kezelt betegeknél. Ugyanakkor ezen kezelések hatásossága között nem lehetett különbséget igazolni. Ilyen helyzetben a megfelelő kezelés kiválasztásához a betegek elvárásait és az életminőséget is figyelembe kell venni. Következtetések: Ezek a megfigyelések alátámasztják második vonalbeli kezelésekre nem reagáló mCRC-ben az olyan törzskönyvezett kezelések használatát, mint a trifluridin/tipiracil vagy a regorafenib.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2019/3. lapszámában olvasható.