A súlyos szív- és érrendszeri nemkívánatos események aránya az immunellenőrzésipont-gátlókkal kezelt betegeknél

A Journal of Clinical Oncology folyóiratban közölt, egy intézményben végzett belga tanulmányban Laenens és munkatársai azt találták, hogy a súlyos szív- és érrendszeri események a jelenleginél gyakoribbak voltak a rákkezelés céljából immunkontrollgátlókat kapó betegek körében. A vizsgálatban 672 olyan beteg vett részt, akiket immunellenőrzésipont-gátlókkal kezeltek más szisztémás kezeléssel vagy a nélkül a leuveni egyetemi kórházakban 2010 júniusa és 2020 januárja között. Összehasonlított kohorszanalízist végeztek, amelyben 421 beteg vett részt az immunellenőrzésipont-inhibitorok csoportjában, 396 rákos beteg, akiket nem immunellenőrzőpont-inhibitorokkal kezelt (nem immunellenőrzőpont-inhibitorok csoportja), és 399 rákos megbetegedést nem mutató kontrollbeteget vontak be. A Flamand Study on Environment, Genes and Health Outcomes alapján a kohorszokat a nem, az életkor, a szív- és érrendszeri betegségek megléte az anamnézisben, valamint a rák típusa szerint (immunellenőrzőpont-gátló és nem immunellenőrzőpont-gátló csoportok) egyeztették.

Az elsődleges kimeneti mérőszám a súlyos szív- és érrendszeri nemkívánatos események előfordulási gyakorisága volt, amelyet akut coronariaszindrómaként, szívelégtelenségként, stroke-ként vagy tranziens ischaemiás rohamként határoztak meg. A medián 13 hónapos követés során (interkvartilis tartomány [IQR] = 6–22 hónap) a teljes immunkontrollgátlók csoportjába tartozó 672 beteg közül 69-nél (10,3%) fordultak elő súlyos szív- és érrendszeri nemkívánatos események, leggyakrabban szívelégtelenség (n=48) és akut coronariaszindróma (n=15). A súlyos cardiovascularis események bekövetkeztéig eltelt medián idő öt hónap volt (IQR=1–10 hónap).

A többváltozós elemzésben a teljes immunellenőrzésipont-inhibitorok csoportjában a súlyos szív- és érrendszeri nemkívánatos események fokozott kockázatával szignifikánsan összefüggő tényezők a következők voltak: életkor, szívelégtelenség az anamnézisében (kockázati arány [HR]=2,27, 95%-os konfidenciaintervallum [CI]=1,03–5,04, P=0,043), és szívbillentyű-betegség (HR=3,01, 95%-os CI=1,05–8,66, P=0,041).

Az összehasonlított kohorszanalízisben a súlyos szív és érrendszeri események 100 alanyra vetített aránya 8,51 volt az immunellenőrzőpont-gátló csoportban, 5,23 a nem immunellenőrzőpont-gátló csoportban és 1,91 a kontrollcsoportban. Az immunellenőrzésipont-inhibitorok csoportjához viszonyított kockázati arány 0,61 (95%-os CI=0,38–0,99, P=0,047) volt a nem immunellenőrzőpont-gátlók csoportjában és 0,24 (95%-os CI = 0,15–0,37, P ≤0,001) a kontrollcsoportban.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szív és érrendszeri események az immunellenőrzőpont-gátló kezelés alatt és után gyakoribbak, mint azt jelenleg értékeljük. A veszélyeztetett betegek azok, akiknek kórtörténetében szív- és érrendszeri betegség szerepel.

Összehasonlítva a rákos megbetegedésekkel és a populációkontrollokkal, a súlyos szív- és érrendszeri események előfordulási aránya lényegesen magasabb, ami az immunkontrollgátló kezelés potenciális káros hatásaira utal az alapkockázat mellett.

Forrás: Laenens D, et al. Incidence of Cardiovascular Events in Patients Treated With Immune Checkpoint Inhibitors. J Clin Oncol 2022;JCO2101808. https://doi.org/10.1200/JCO.21.01808