Előszó a Klinikai Onkológia 2023/1. lapszámához

A 20. század végén az információk áramlását egyre inkább az elektronikus programok és eszközök határozták meg. Ez a tendencia századunkban mindinkább meghatározóbbá válik. Ami a fiatalabb korosztály számára gond nélküli alkalmazást jelent, az az idősebbek számára esetenként már megoldhatatlan kihívást. De mondhatjuk-e azt, hogy ma már minden az elektronika bűvkörébe kerül és klasszikus eszközeink szükségtelenné válnak? Ez a jelenség kétségkívül számos tudás alapja lehet. Azok a jóslatok, amelyek szerint például a televízió megjelenése elsorvasztja a könyvek olvasását, a tudományos életet vagy a szórakoztatóipart, nem igazolódtak. Ehhez a trendhez csatlakozik a medicina is, beleértve saját területünket, az onkológiát. Ezt bizonyítja számos könyv és folyóirat, közöttük a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság immár tizedik évfolyamát elérő kiadványa, a Klinikai Onkológia, amelynek filozófiája kezdettől fogva az volt, hogy minél több onkológiával kapcsolatos információval szolgáljon – ráadásul ezt az alapvető célkitűzést azzal is segítve, hogy kizárólag összefoglalókat közöl.

Folyóiratunk természetesen nem csupán egy szakterület kérdéseit taglalja. Ezt a sokszínűséget mutatják jelen lapszámunk cikkei is, mint például a San Antonió-i, emlőrákkal foglalkozó kongresszus kiemelt témája: a trastuzumab deruxtekánnal végzett vizsgálatok. A figyelem középpontjába került a HER2-gátlók szerepe. A forrongó témák között kiemelt helyet kapott az a kérdés, hogy milyen további kezelések közül választhatunk a metasztatikus emlőrák CDK4/6-gátlók alkalmazásakor, biztató klinikai eredmények alapján. A szolid daganatok kialakulásának egyik legfontosabb alkotórésze a stroma, amely strukturális tényezőként játszik fontos szerepet. Jelenleg ezen a téren csak találgatások folynak, amelyek között kivételként az antiangiogenezis alkalmazása említhető. A számban megjelenő összefoglaló sem közöl klinikailag megfogható eredményeket. A nem onkogén addiktív metasztatikus NSCLC-betegek élethossza jelentősen megnyúlt, elsősorban az immun- és kemoterápiás klinikai vizsgálatokkal elért eredmények alkalmazásával. Ennek alapja többek között az addiktív onkogének használata. A pszichoonkológia jelentős szerepet játszhat a daganatos betegek lelki problémáinak kezelésében. Ez a fontos terület még számos feltáratlan témát hordoz. A fentiek illusztrációként tárják fel a klinikai onkológia egyes állomásait.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a szakmai közösség egyre inkább elismeri a folyóirat előnyeit, és reméljük, hogy az elkövetkező években minél több információ közlésével válunk egyre hatékonyabbá. Természetesen ez a kiadvány is igényli a szellemi és anyagi támogatást. Utóbbiban élen járnak a gyógyszerek hatásait bemutató hirdetmények.

Visszatérve a Klinikai Onkológia sokszínűségéhez, a magunk részéről örömmel tekintünk vissza a fedőlapon bemutatott színes inzertekre, amelyek kiragadnak egy-egy kis szösszenetet a tudományból. Kiadványunk tehát jelentős mérföldkőhöz érkezett: örömmel és büszkeséggel indítjuk útjára a Klinikai Onkológia tizedik évfolyamának első számát!