A bélflóra szerepe a vastagbélrák kialakulásában

Schwab Richard (1, 2), Bán Orsolya (1), Darida-Sárközi Anita (1), Várkondi Edit (2) , Déri Júlia (2), Lengyel Erzsébet (1), Pajkos Gábor (1,2), Urbán László (3), Baffy György (4) , Peták István (2)
(1) MiND Brain-Gut Center, Budapest, Hungary
(2) Oncompass Medicine Zrt., Budapest, Hungary
(3) Mátrai Gyógyintézet, Mátraháza
(4) VA Boston Healthcare System, Harvard Medical School, Boston, MA, USA

A mikrobiommal asszociált betegségekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben robbanásszerű fejlődésnek lehettünk tanúi. Egyre több, korábban ismeretlen eredetű anyagcsere-, illetve gyulladásos betegségről derült ki, hogy ide tartozik, és tisztázódott a patomechanizmusa – és most ehhez kezdenek a daganatok is felzárkózni. Eddig is ismert volt például az elhízás, diabates vonatkozásában, hogy fokozott daganatkockázattal járnak, de ennek kóroktana nem volt ismeretes. A mikrobiom és a célzott immunterápia vonatkozásában számos új patogén dysbiosis került leírásra, de ebben a közleményben ezek felsorolása helyett azokat a mechanizmusokat tekintjük át, amelyek a gyulladás, az intestinalis barrier-sérülés és a szignáltranszdukciós sérülések tekintetében terápiás konzekvenciát jelenthetnek. Ennek a vezérfonalát a vastagbélrákok új CMC-klasszifikációja adja. Ennek bemutatása mellett megyünk végig a mikrobiom mint potenciális kóroki tényező szerepén, ami a (kombinált) immunterápia célzott alkalmazását teszi lehetővé a várakozások szerint a jövőben növekvő számú betegen. Emellett a mechanizmus és a kóroktan ismerete sokkal tágabb beavatkozási lehetőséget nyújt a primer, szekunder és tercier prevenció vonatkozásában.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2023/1. lapszámában olvasható.


Kapcsolódó cikkek