A PSA-szűrési arány és a metasztatikus prosztatarák előfordulása a VHA létesítményeiben

A JAMA Oncology folyóiratban közölt retrospektív kohorszvizsgálat a prosztataspecifikus antigénszűrés és a metasztatikus prosztatarák előfordulásának összefüggését vizsgálta a Veterans Affairs Corporate (VHA) Data Warehouse elektronikus orvosi nyilvántartási adatait feldolgozva. A vizsgálók értékelték a PSA-szűrési arányok, a prosztatabiopszia-arányok és az újonnan diagnosztizált nem metasztatikus prosztatarák vagy metasztatikus prosztatarák előfordulási arányainak időbeli tendenciáit 2005. január 1. és 2019. december 31. között.

A PSA-szűrésen, prosztatabiopszián és prosztatarákon átesett betegek számát évekre lebontva elemezték. A tanulmány arra kereste a választ, hogy a PSA-szűrési arányok létesítményszintű változása összefügg-e a későbbi létesítményszintű metasztatikus prosztatarák előfordulási gyakoriságával. Olyan 40 év feletti betegek adatait dolgozták fel, akik 2005 januárja és 2019 decembere között a VHA 128 intézményének
valamelyikében megjelentek. A kohorszban 2005-ben 4 678 412, 2019-ben pedig 5 371 701 beteg vett részt. A létesítményi szintű szűrési arányokat az egyes években PSA-teszten átesett betegek arányaként határozták meg, a hosszú távú nem szűrési arányokat az előző három év PSA-teszt nélküli arányaként határozták meg.

A fő kimeneti mérőszámok a metasztatikus prosztatarák diagnosztizálásának intézményszintű éves száma, valamint a metasztatikus prosztatarák éves előfordulási aránya életkorhoz igazítva öt évvel minden PSA-szűrési év után. A PSA-szűrések aránya a 2005-ös 47,2%-ról 2019-ben 37,0%-ra csökkent; az áttétes prosztatarák incidenciája a 2005-ös 5,2 eset/100 000 betegről 7,9 eset/100 000 betegre nőtt 2019-ben. A magasabb intézményi szintű PSA-szűrési arányok alacsonyabb metasztatikus prosztatarák incidenciával jártak öt évvel később (incidenciaarány [IRR]=0,91 a PSA-szűrési arány 10%-os növekedésére vonatkoztatva, 95%-os konfidenciaintervallum [CI]=0,87–0,96, P <0,001).

A magasabb, hosszú távú nem szűrési arányok magasabb metasztatikus betegségek előfordulásával jártak öt évvel később (IRR=1,11/10%-os növekedés a hosszú távú nem szűrési arányban, 95%-os CI=1,03–1,19, P=0,01). A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy „2005 és 2019 között a PSA-szűrések aránya összességében csökkent a nemzeti VHA-rendszerben. A magasabb PSA-szűrési arányú létesítményekben alacsonyabb volt az áttétes prosztatarák későbbi előfordulási aránya. Az eredmények arra utalnak, hogy a prosztatarák szűrési arányának változása összefügg a későbbi áttétes prosztatarák előfordulásával; ezek az adatok megalapozhatják a közös döntéshozatalt a prosztataspecifikus antigénszűrés lehetséges előnyeiről.