A végbélrák neoadjuváns kezelése

Pintér Tamás
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Onkoradiológiai Osztály, Győr

A végbélrák gyakori helyi terjedése, erős kiújulási és áttétképző hajlama miatt komoly egészségi probléma, életminőség-romláshoz, súlyos panaszokhoz, távoli áttétek következtében gyakran halálhoz vezető betegség. A helyileg előrehaladott, operábilis végbélrák kezelése sokat fejlődött az utóbbi időben. Különböző gyógyszeres protokollok, sugárkezelés és műtét – teljes mesorectalis excisio (TME) – a terápia fő elemei. Preoperatív kombinált kemoradioterápia, majd műtét a javasolt kezelési sorrend. A sugárkezelést fluoropirimidinnel [infúziós 5-fluorouracillal (5-FU) vagy orális capecitabinnal] javasolt kombinálni. A klinikai vizsgálatok alapján az oxaliplatin az 5-FU-val összehasonlítva nem javítja a neoadjuváns kemoradioterápia a patológiai komplett remisszió arányát, fokozza a kezelés toxicitását, a helyi kiújulás és túlélési idő szempontjából az eredmények ellentmondásosak. Kemoradioterápia és radikális műtét után az adjuváns kemoterápia értéke, a választandó optimális kezelés nincs meghatározva. Az adjuváns kemoterápia néhány vizsgálatban javította a túlélést, így – a vastagbélrákban mutatott kedvező eredmények alapján – végbélrákban is adjuváns FOLFOX kezelés javasolható.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2015/1. lapszámában olvasható.


Kapcsolódó cikkek