Az FDA jóváhagyta az olaparibot a magas kockázatú korai emlőrák adjuváns kezelésére

2022. március 11-én az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta az olaparib (Lynparza) -kezelést BRCA-mutált, HER-2-negatív, magas kockázatú korai emlőrákos betegek adjuváns kezelésére, akik neoadjuváns vagy adjuváns kemoterápiában részesültek. A betegeket az olaparib FDA által jóváhagyott diagnosztikája alapján kell kiválasztani a terápiára, és március 11-én a Myriad BRACAnalysis CDx tesztjét is jóváhagyták ilyen felhasználásra.

A jóváhagyás az OlympiA-n (ClinicalTrials.gov azonosító: NCT02032823) alapult, egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos nemzetközi vizsgálaton 1836, BRCA-mutációval rendelkező, HER-2-negatív, magas kockázatú korai emlőrákos beteg bevonásával, akik befejezték a végleges helyi kezelést és neoadjuváns vagy adjuváns kemoterápiát. A betegek véletlenszerűen 300 mg-os olaparibtablettát vagy placebót kaptak szájon át naponta kétszer egy évig.

A betegeknek legalább hat, antraciklineket, taxánokat vagy mindkettőt tartalmazó neoadjuváns vagy adjuváns kemoterápiás ciklust kellett elvégezniük. A hormonreceptor-pozitív emlőrákban szenvedő betegek a helyi irányelvek szerint folytathatták az endokrin terápia egyidejű kezelését.

Az elsődleges hatásossági végpont az invazív betegségmentes túlélés volt, amelyet a véletlen besorolástól az első kiújulás időpontjáig eltelt időként határoztak meg, amely invazív lokoregionális, távoli kiújulás, contralateralis invazív emlőrák, új rák vagy bármilyen okból bekövetkezett halál.

Az invazív betegségmentes túlélés tekintetében 106 esemény (12%) volt az olaparibkaron és 178 esemény (20%) a placebokaron (kockázati arány [HR]=0,58, 95%-os konfidenciaintervallum [CI]=0,46–0,74, P<0,0001). Az invazív betegségmentes túlélés hároméves korban 86% (95%-os CI=82,8%–88,4%) volt az olaparibot kapó betegeknél és 77% (95%-os CI=73,7%–80,1%) a placebót kapó betegeknél. Egy további hatásossági végpont a teljes túlélés volt. Az olaparibkaron 75-en (8%), a placebokaron 109-en (12%) haltak meg (HR=0,68, 95%-os
CI=0,50–0,91, P=0,0091). Statisztikailag szignifikáns javulást mutattak ki az invazív betegségmentes túlélésben és a teljes túlélésben az olaparibkaron a placebokarhoz képest.

Az OlympiA vizsgálatban a leggyakoribb mellékhatások (≥10%) a hányinger, fáradtság (beleértve az asthaeniát is), vérszegénység, hányás, fejfájás, hasmenés, leukopenia, neutropenia, csökkent étvágy, dysgeusia, szédülés és szájgyulladás volt. Az olaparib ajánlott adagja 300 mg, szájon át naponta kétszer, étkezés közben vagy attól függetlenül, legfeljebb egy évig.