Előszó a Klinikai Onkológia 2018. februári lapszámához

A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság immár 20 éves, és a társaság folyóirata a Klinikai Onkológia 5. évfolyamának első számát tartja kezében az olvasó. Mostanában már a napi sajtó állandó témájává vált a daganatellenes immunterápia reményeinek taglalása. Ezért különösen fontosnak tartjuk a daganatok kezelésének új immunterápiás lehetőségére felhívni a figyelmet.

A CAR (chimeric antigen receptor) T-sejt, amelynek jelentőségét mutatja az is, hogy az ASCO „2018 Advance of the Year” elismeréssel illette. Ez a terápia a beteg fehérvérsejtjeit használja, ezeket genetikailag újraprogramozza, hogy így a beteg saját daganata ellen harcoljanak. 2017-ben az FDA két ilyen terápiát engedélyezett hematológiai daganatokat célozva, azóta újabb daganattípusokon is folynak a vizsgálatok, főleg melanomában. Az ASCO értékelői szerint ez a stratégia több évtizedes szellemi és anyagi befektetéseit téríti vissza. Ezt a véleményt elég sokan osztják, de kritizálják is. Kétségtelen, hogy a CAR T-sejt mérföldkövet jelenthet a daganatok kezelésében. 2017. augusztus 30-án az anti-CD19 T-sejt terápiát, a tisagenlecleucelt az FDA engedélyezte gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a kiújuló és/vagy refrakter B-sejtes akut lymphoblastos leukémia kezelésére a 82,5%-os remissziós arány alapján. Ezek a szerek igen biztatóak B-sejtes lymphomákban is. Két hónapon belül következett a második szer, az axicabtagene ciloleucel engedélyezése felnőtteknél kiújuló és/vagy refrakter nagy B-sejtes lymphoma kezelésére a 72%-os válaszarány alapján. A CAR T-sejtes terápiához azonban súlyos toxicitás társulhat, pl. citokinfelszabadulási szindróma, encephalopathia, haemophagocytosis, lymphohistiocytosis.

Az immunellenőrzőpont-gátlóknál a mellékhatások zömmel későn jelentkeznek és sokfélék, a CAR T-sejt esetében elég korán, kevésbé sokféleként, ezért a predikció könnyebb. A célpontvesztés jól ismert jelenség. Ezért aztán azok a vizsgálatok is elindultak, amelyek eltérő vagy több antigént célzó CAR-okat fejlesztenek. Ugyancsak a rezisztencia kikerülését próbálják elérni anti-CD22 CAR T-sejttel; az eddigi tapasztalatok biztatóak. Nem lebecsülendő kérdés a finanszírozás. Az egyik számítás szerint egy tisagenlecleucel infúzió kb. félmillió US dollár. A hatékonyság eléréséhez a kezelési idő kb. egy év. Nem kell ecsetelni, hogy a betegek hozzáférési lehetősége a kezeléshez igen alacsony.

A múlt, ebben a témában is, szolgáltatott már tanulságokat. Ebben az esetben a CAR T-sejt terápia talán legnagyobb kihívását az jelenti, ha a célzott antigén eltűnik a tumorsejt felszínéről, azaz kialakul a rezisztencia. Ez az új megközelítés is jelzi, hogy panacea nincs, de haladás van, köszönhetően annak, hogy a technológiák fejlődésével jobban megismerjük a daganatok biológiáját, célzatosabbá válik a terápiák tervezése, fel tudjuk gyorsítani a labor és a betegágy közötti kapcsolatot.