Előszó a Klinikai Onkológia 2024/3. lapszámához

A memória az egyik legfontosabb emberi tulajdonság. Enélkül nem emlékeznénk arra, hogy kik vagyunk, mik a céljaink vagy milyen feladatokat kell elvégeznünk aznap. Az emlékezet a szervezet azon képessége, hogy eltároljon, megőrizzen és előhívjon információkat és élményeket. Az emlékezés folyamata kódolással kezdődik, majd tárolással folytatódik és végül felidézéssel zárul.

A társadalmi-közösségi emlékezetről szóló tanulmányok középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a média, sajtó milyen szerepet tölt be a modern társadalmak emlékezetének formálásában. A médiával kapcsolatban napjainkban többen feltételezik, hogy csak az újdonságokra fókuszál, mégis a modern emlékezet formálásában és a közösségi identitás karbantartásában elengedhetetlen szerepet játszik. Fontos felismernünk, hogy a média két idősíkon át létezik párhuzamosan. Egyrészt rövid távú memóriával rendelkezik, ahogy a világot az újdonságok szenzációin keresztül megragadja, másfelől viszont a hírek és az újdonságok belesimulnak a jelen valóságában állandósult hírfolyamba. Így, bár az egyes hírek és témák médiaaktualitása csupán hetekben, hónapokban mérhető, a hírcsatornákon keresztül a média a társadalom hosszú távú identitásának és közösségi emlékezetének karbantartója lehet.

Hasonlóképpen, a daganatok és daganatos betegek is egyaránt rendelkeznek rövid és hosszú távú memóriával, azonban megjelenésük és aktivitásuk eltér a normális szabályozástól. Követelően igénylik a hibás struktúrák eltávolítását. Ez a stratégia számos formában lehet jelen, amelyeknek a legfőbb célja a társadalomban megjelenő hibás szabályozás átformálása.

Napjainkban az egyik leggyakrabban használt lehetőség a daganatos betegségekkel kapcsolatos információk továbbítására az ASCO által szervezett konferencia, amit évente tartanak Chicagóban, közel negyvenezer résztvevővel. Az összejövetel egyik fontos jellegzetessége, hogy figyelembe veszi a daganatok változékonyságát, ennek következtében a terápiák specificitását. A széles körű információk átvitelében igen nagy szerepet játszanak az absztraktok és poszterek.

Terápiás újdonság a molekuláris szintű szabályozási zavarok felderítése, azoknak a gyógyszeres kezelése. Ez az a terület, ahol a gyógyszeripar részvétele lényegében elengedhetetlen.

A klinikai gyakorlat ezen a területen olyan hatékonyságot ért el, ami ugyancsak figyelembe kell, hogy vegye a terápiás heterogenitást.

A precíziós onkológiai tájkép és a rákos betegek klinikai alkalmazhatóságának számszerűsítése azt mutatja, hogy megnőtt a jóváhagyott precíziós onkológiai terápiára adott válasz genomi biomarkereinek aránya.

Fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon egyértelmű előrelépés történt-e a precíziós onkológia elérhetőségének bővítésében?

A kezelési paradigmákon alapuló eredmények azt sugallják, hogy továbbra is kielégítetlen az igény innovatív terápiás stratégiák iránt, különösen a jelenleg gyógyíthatatlan onkogén hajtóerejű rákos megbetegedések esetében.

Az ASCO klinikai gyakorlati irányelvei bizonyítékokon alapuló ajánlásokat adnak, és felvázolják a megfelelő kezelési és ellátási módszereket a klinikusok számára. Útmutatóik konkrét klinikai helyzetekre (betegségorientált) vagy jóváhagyott gyógyászati termékek, eljárások vagy tesztek (modalitásorientált) használatára vonatkoznak. Multidiszciplináris szakértői testületek, köztük betegek jogvédői dolgozzák ki az ASCO klinikai gyakorlati irány elveit.