DNS-javító mechanizmusok hiánya szolid tumorokban – terápiás lehetőségek és diagnosztikus kihívások

Szállási Zoltán (1), Sztupinszki Zsófia (2), Moldvay Judit (3)
(1) Semmelweis Egyetem, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet, Budapest
(2) Dán Rákkutató intézet, Koppenhága, Dánia
(3) Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Budapest

Míg a DNS-javító mechanizmusok aktív működése biztosítja a nem tumoros sejtek genomikai integritását, addig a rákos sejtekben egy vagy több DNS-javító mechanizmus hiányozhat, ami lehetővé teszi a rák kialakulását és további evolúcióját biztosító mutációk felszaporodását. Ez a rákos és normálsejtek közötti különbség a szintetikus letalitás elve alapján terápiásan nagyon hatékonyan kihasználható. Ezen terápiás stratégia egyik első és legsikeresebb képviselője a kettős szálú törések javítására specializálódott mechanizmus, a homológ rekombináció hiányát megcélzó PARP-gátlók kifejlesztése volt. Ebben a cikkben áttekintjük a PARP-gátlók kifejlesztésének elvi alapjait és összehasonlítjuk a különböző PARP-gátlókat. Tárgyaljuk a PARP-gátlók alkalmazásához szükséges diagnosztikai lépéseket („companion diagnostics”), valamint a PARP-gátlókkal szembeni rezisztencia kialakulásának mechanizmusait, illetve az azok legyőzéséhez vezető terápiás stratégiákat. Tárgyaljuk a PARP-gátlók lehetséges szerepét a BRCA1/2 gének mutációjával ritkán asszociált tumorok kezelésében és röviden megemlítjük, hogy milyen más DNS-javító mechanizmusok hiányával szembeni célzott terápiák vannak fejlesztés alatt.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2022/4. lapszámában olvasható.