A Klinikai Onkológia lektorált szakfolyóirat, amelyben elsősorban a szerkesztőség által
felkért összefoglaló tanulmányokat jelentetünk meg. Témáink között szerepelnek a klinikai
onkológia legkülönbözőbb kérdései (az elmélettől a gyakorlatig, a diagnosztikától a terápiáig,
beleértve a speciális szakterületeket is.
A Klinikai Onkológia lektorált szakfolyóirat, amelyben elsősorban a szerkesztőség által felkért összefoglaló tanulmányokat jelentetünk meg. Témáink között szerepelnek a klinikai onkológia legkülönbözőbb kérdései (az elmélettől a gyakorlatig, a diagnosztikától a terápiáig, beleértve a speciális szakterületeket is).
A lap célja a gyakorló onkológusok folyamatos továbbképzésének biztosítása.
A kéziratok benyújtása: Neumann Anna szerkesztőségi titkárnak történik.
E-mail: klinikaionkologia@gmail.com
Az alább közölt útmutatást az Orvosi Folyóiratok Szerkesztőinek Nemzetközi Bizottsága (www.icmje.org) által kidolgozott egységes követelményrendszer (Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals) főbb elveire támaszkodva állítottuk össze.
Az ismertető PDF formátumban is letölthető
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Szerzőségre jogosult az, akinek a közlemény elkészítésében való közreműködése a következők közül valamelyik tevékenységet magában foglalja: tervezés vagy az adatok elemzése és interpretálása; a cikk megfogalmazása vagy a munka főbb szellemi tartalmának felülvizsgálata; a megjelenő, végső változat elkészítése.
Az ismételt-/másodközlés nem elfogadott, kivéve, ha anyanyelvre fordítva jelentetik meg másodszor a munkát. Ilyen esetben a kézirat benyújtásakor az első kiadó engedélyét csatolni kell, és a másodközlés címoldalán lábjegyzetben fel kell tüntetni az eredeti közlés helyét teljes idézési formában.
A közlésre benyújtott kézirat nem tartalmazhat korábban már megjelent vagy közlésre máshol benyújtott vagy már elfogadott, de még nem megjelent közlemény részét képező anyagot.
A beteg azonosítására alkalmas információ nem közölhető a közlemény szövegében, sem az ábrákon, hacsak az nem elengedhetetlenül szükséges a tudományos interpretációhoz és a beteg írásos beleegyezést adott a közléséhez. A közleményben a beteg beleegyezésének tényét fel kell tüntetni.
A közlemény tulajdonjoga (copyright) a megjelenésig a szerző(k)é, amely a megjelenéssel automatikusan a kiadóra száll át, kivéve, ha a szerző a benyújtáskor erről másként nem nyilatkozik.
A kézirat elbírálása titkosan történik. A szakértő az elbírálandó közleményt a szerzőre utaló valamennyi jelölés elhagyásával kapja meg (amennyiben ez technikailag lehetséges). A szakértő – ha maga másképpen nem nyilatkozik – ismeretlen marad a szerző számára.
A KÉZIRAT ELKÉSZÍTÉSE – FORMAI KÖVETELMÉNYEK
Terjedelem
Összefoglaló közlemények: A szöveg maximum 10 szabvány kéziratoldal legyen (oldalanként 30 sor, soronként 60 leütés, 1,5-es sorközzel, 12 pontos betűmérettel Times New Roman betűtípussal). Ez a terjedelem mintegy 20 000 karakternek felel meg. Az angol és a magyar absztrakt, az ábrák és a táblázatok, valamint maximum 40 irodalmi idézet ehhez a karakterszámhoz pluszként csatlakozhat.
EGYÉB KÍVÁNALMAK
A dolgozatot (a szöveget, a táblázatokat és az ábrákat is beleértve) elektronikus formában, emailben kérjük elküldeni. Az elektronikus illusztrációkat illetően lásd a mellékletet!
Az orvosi helyesírás tekintetében a szerkesztőség az MTA Helyesírási és Anyanyelvi Bizottságai 1987. november 9-i közös ülésén elfogadott állásfoglalást tartja irányadónak (Az MTA Helyesírási Bizottságának állásfoglalása az orvosi helyesírás ügyében). Az egyes szavak és kifejezések írásmódjáról szerzőink az Orvosi Helyesírási Szótárban tájékozódhatnak (Budapest, Akadémiai Kiadó, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, 1992.). Az elfogadott kéziratokat nyelvi szempontból a szerkesztőség és a kiadással megbízott gondozza a fent hivatkozottak szerint.
A rövidítéseket – a szaknyelvben megszokott formában – a szövegben az első megjelenés helyén, a rövidítendő kifejezés után, zárójelben használják először.
A hosszt, a magasságot, a súlyt (tömeget) és a térfogatot metrikus egységben, a hőmérsékletet °C-ban, a vérnyomást Hgmm-ben, a laboratóriumi vizsgálatok eredményét az SI-rendszer egységeiben kell megadni. (Szükség esetén a régi konvencionális egység is használható zárójelben.)
A KÉZIRAT RÉSZEI
Címoldal, angol és magyar összefoglalás, kulcsszavak, szöveg, támogatás feltüntetése, köszönetnyilvánítás,
irodalomjegyzék, ábrák és táblázatok címe és magyarázó szövege.
Címoldal
Tartalmazza a dolgozat tömör, nem kinyilatkoztató címét (ne legyen több 100 karakternél, és ne tartalmazzon rövidítést); a szerzők teljes nevét és beosztását; a szerzők munkahelyét magyarul és angolul; a kapcsolatot tartó szerző levelezési címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét, a futócímben megjelentetésre szánt rövid címet.
Összefoglalás
A két absztrakt (magyar és angol nyelven) ne legyen hosszabb egyenként 1500 karakternél. Az összefoglalók után meg kell adni a kulcsszavakat (maximum 5), lehetőleg az Index Medicus ajánlásaival, magyar és angol nyelven.
Szöveg Összefoglaló közleményeknél a téma által kívánt ésszerű tagolás érdekében alcímek beiktatása célszerű. A szerző külön jelezze a közlemény két-három legfontosabb üzenetét, amelyet a cikkben keretben külön kiemelünk, mint „Legfontosabb megállapítások”.
Irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzékben csak azok a publikációk szerepelhetnek, amelyekre a szövegben hivatkozás történik. Csak lektorált folyóiratban nyomtatásban vagy online már megjelent adatokra lehet hivatkozni. Kivétel a közlésre elfogadott cikk, amelyet számozott irodalomként fel lehet tüntetni (in press megjelöléssel). Kerülni kell az előadásra és az absztraktra hivatkozást is, mivel ezek nem lektorált anyagok. Szóbeli közlés nem szerepelhet számozott irodalomként.
A hivatkozásokat a szövegben, táblázatokban, ábramagyarázatokban történő megjelenés sorrendjében kérjük számozni, és az irodalomjegyzéket ennek megfelelően rendezni (nem betűrendi sorrendben). A társszerzőket csak háromig kell listázni, majd vessző után az „et al.” kifejezést kérjük használni. A folyóiratok nevének rövidítésénél az Index Medicus szabályai az irányadók. Könyvfejezet és könyv esetén meg kell adni a szerzőket a könyv/fejezet címét, a pontos oldalszámot, és a kiadót, a kiadás évével (lásd lejjebb!).
A listát az alábbi példák szerint kérjük szerkeszteni:
Folyóiratcikk:
1. Roberts I, Evans A, Bunn F, et al. Normalising the blood pressure in bleeding trauma patients may be harmful. Lancet 2001;357:385-7.
Könyvfejezet:
2. Czervionke LF, Daniels DL. Degenerative disease of the spine. In: Atlas SW (editor). Magnetic resonance imaging of the brain and spine. New York: Raven Press; 1991. p. 795-864.
Könyv:
3. Norman IJ, Redfern SJ (editors). Mental health care for elderly people. New York: Churchill Livingstone; 1996.
Az idézés formáját illetően a Uniform requirements for manuscripts submitted to biomedical journals irányelveit követjük. Irodalmi mű, elektronikus publikáció stb. idézésekor is az abban javasolt forma az irányadó.
Illusztrációk
Az elektronikus illusztrációk formai követelményeit külön oldalon részletesen ismertetjük ennek a tájékoztatónak a mellékleteként. Az ábrák, táblázatok szövege részletes, önmagában is értelmezhető legyen. A bennük szereplő rövidítések magyarázatát fel kell tüntetni. A számozást a szövegben történő megjelenés sorrendjében kérjük, arab számokkal. Az ábrák, táblázatok címét és szövegét külön-külön lapon kérjük feltüntetni. Az ábrában ne szerepeljen idegen nyelvű szöveg.
Kísérő levél
A kézirat benyújtásakor a szerzők mellékeljenek nyilatkozatot az alábbiakkal:
– a dolgozat első közlés, amelyet a szerzők a Klinikai Onkológia számára közlésre felajánlanak;
– a dolgozat tartalmát valamennyi szerző ismeri, azzal egyetért, köztük érdekütközés nincs;
– a szerzők a cikk megjelenése esetén a közlés jogáról lemondanak;
– támogatás, érdekeltség, érdekellentét feltüntetése.
A kísérő levelet valamennyi szerző lássa el aláírásával!
Írásbeli engedélyek
Írásbeli engedélyek szükségesek, ha:
– már közölt adat, ábra kerül ismételten felhasználásra;
– személyt felismerhetően ábrázoló fotó, betegadatokat tartalmazó szövegrész, táblázat közlése indokolt;
– másodközlésről van szó (lásd fent!).
MELLÉKLET
A digitalizált ábrákkal kapcsolatos technikai szempontok
Ajánlott fájlformátumok:
képek, fotók (pl. szövettan) jpg vagy tiff
Kerülendő fájlformátumok:
BMP, GIF illetve bármilyen word dokumentumba ágyazott kép.
Az itt nem szereplő fájlformátumokkal kapcsolatban külön megbeszélés szükséges.
Az ábrák nagysága
A digitális kép két kulcsparamétere a vízszintes, illetve függőleges méret (pl. mm-ben, pixelben megadva), valamint a felbontás [mértékegység: dpi (dot per inch= a hüvelykenkénti pixelek számával kifejezve)]. (A két érték egymással fordított arányban változik, azaz a felbontás növelésével csökken a mm-ben számított méret és viszont.)
Nyomdai felhasználásról lévén szó, a szükséges felbontás 300 dpi.
Lapjainkban általában a következő képméretek fordulnak elő:
Egyhasábos álló kép – szélesség 81 mm (~1000 pixel)/300 dpi.
Egyhasábos fekvő kép – szélesség 93 mm (~1100 pixel)/300 dpi.
Egyhasábos állókép – szélesség 167 mm (~2000 pixel)/300 dpi.
Figyelem!
A digitális képek (web, digitális kamerák) alapértelmezésben általában 72 dpi felbontásúak. Így pl. egy 72 dpi felbontású képnek 340 mm szélességűnek kell lennie ahhoz, hogy a felbontás növelésével 81 mm széles, 300 dpi felbontású képet kapjunk! Az elfogadható minőség érdekében a kép paraméterei ettől lefelé legfeljebb 10%-ot térhetnek el.
Figyelem!
Az interneten elérhető képek (speciális esetektől eltekintve) méretüknél fogva alkalmatlanok a kiadványokban való közlésre!
A kép minősége
A digitális képeket menthetjük minőségveszteség nélküli és tömörített fájlformátumokba
Veszteség nélküli képformátumok (ezért a lehető legjobb minőséget adják): TIF, EPS, RAW, PSD
tömörített formátumok: JPG, PNG
Ezek nagy előnye a kis fájlméret, melynek révén könnyen továbbíthatók akár e-mailben is.
Fontos:
a JPG formátum eleve tömörített (az eredeti kép méretének kb. 1/4-e). Mentésnél a tömörítés mértékének további növelése (pl. a Photoshopban egy 1-10-ig, esetleg 1-15-ig terjedő skálán lehetséges) a képminőség azzal arányos mértékű romlását eredményezi, ezért ez az eljárás kerülendő! Szkennelés esetén az eredeti kép is megfelelő minőségű legyen! Ha nem fotót szkennel (hanem bármilyen nyomatot: könyv, folyóirat, stb ábráját), csak megfelelő szkennerrel és szoftver segítségével lehet kielégítő minőségű képet előállítani, ezek híján ajánlott az eredeti képet a kiadó rendelkezésére bocsátani.
Grafikonok, diagramok, vektoros ábrák
Ajánlott fájlformátumok:
a diagramokat ppt- vagy xls-fájlban kérjük. A diagramokat ne alakítsák át képpé.
Hordozók
Amennyiben a fájlméret lehetővé teszi, a kép, ábra e-mailhez csatolt mellékletben is küldhető. Ezenkívül tudunk fogadni anyagot cd-n, dvd-n, pendrive-on, illetve ftp-szerveren. Ez a szöveg csak technikai kérdésekkel foglalkozik. Az itt részletezetteken kívül természetesen elengedhetetlenül fontos a képek, ábrák megfelelő
esztétikai színvonala, érthetősége, áttekinthetősége.
Amennyiben ábrákkal, illusztrációkkal kapcsolatos problémája, kérdése van, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Literatura Medica Kiadó munkatársaival!
Literatura Medica Kiadó
Tel: (1) 316-4556, (1) 316-4598
Email: litmed@lam.hu
