A cutan melanoma korszerű kezelése és jövőbeli lehetőségei

Emri Gabriella (1), Szabó Imre Lőrinc (1), Tímár József (2)
(1) Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika, Debrecen
(2) Semmelweis Egyetem, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet, Budapest

A cutan melanoma etiopatogenetikai szempontból heterogén daganat. A terápiás célpontok és prediktív markerek azonosítására alkalmas molekuláris diagnosztikai vizsgálatok egyre fontosabb szerepet kapnak a melanomaellátásban. A kezelésre vonatkozó döntéseket prognosztikai szempontok vezetik (Melanoma-stádiumbeosztás, AJCC 8. kiadás). A PD-1-gátlók és a BRAF- + MEK-inhibitor kombinációk irreszekábilis metasztatikus melanomában mutatott viszonylag magas terápiás effektivitása alapján klinikai vizsgálatok indultak adjuváns alkalmazás hatékonyságának megállapítására. A relapsus-, illetve távoli áttéttől mentes túlélési adatokra tekintettel III. stádiumú melanomában mára az ellátás standard részévé vált az adjuváns nivolumab-, pembrolizumab-, illetve dabrafenib-trametinib kezelés, valamint IV. stádiumú melanomában az adjuváns nivolumabterápia. A pembrolizumab és nivolumab indikációja azóta a IIB/IIC stádiumú melanoma adjuváns kezelésével bővült. A neoadjuváns immunterápia alkalmazása lehet a következő jelentős változás a melanoma ellátásában a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok ígéretes relapsus-, illetve távoli áttéttől mentes túlélési adatokat figyelembe véve. Amit ma még nem lehet megjósolni az az, hogy hogyan fogja befolyásolni a (neo)adjuváns terápia a betegségkimenetelt későbbi relapsus esetén
és hogy mi az optimális kezelési stratégia egy ilyen helyzetben.

A cikk teljes terjedelmében a Klinikai Onkológia folyóirat 2024/4. lapszámában olvasható.