Előszó a Klinikai Onkológia 2021. júniusi lapszámához

A cikkekben rendszerint az előszó és utószó tájékoztatja az olvasót, hogy mire számíthat és amit ígért, azt megtette. Utóbbinak házi feladata az is röviden, hogy mutassa az utat a közölt eredmények felhasználásának irányába. Természetesen vannak olyan témák, amelyek szinte vonzzák a tekintetet, mint amilyen napjainkban a molekuláris diagnosztika és terápia kérdései vagy a vírussal kapcsolatos elért eredmények és a még fennmaradt vagy újonnan keletkező problémák. Idesorolható az online tevékenység, nem kevés vitával. Az említettek közül a molekuláris diagnosztika valóban a mindennapok eszköze, de azért – mint más esetekben is – előfordulnak problémák. (Bödör Csaba szerkesztésében szakmailag rendkívül igényes és minden részletében klinikai orientációjú könyv jelent meg.)

Csak példaként említhető a daganatokkal kapcsolatban a klonális struktúra és funkció megjelenése, vagy a keletkezett hibák elismerése és hibajavítókkal történő eltávolítása. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ezek a technológiai újdonságok, bár mindenkihez eljuthatnak, kielégítő szintű alkalmazásuk még gyerekcipőben jár. Lényegében ide tartozik az is, hogy a korszerű diagnosztikával részletesen megismerhetők azok a kórokozók, amelyek károsítják a szervezetet. Ezek között lehetnek baktériumok, vírusok. Csak megemlítjük, hogy körülbelül ugyanannyi
„idegennel” rendelkezünk, mint amennyi a szervezetet felépítő sejt. Ennek fontossága az a mindennapi szövődmény, hogy a szervezettel békésen élő és funkcionáló baktériumok eltávolítása a vastagbélből súlyos klinikai állapotot okoz.

Itt tehát a normálisan működő baktériumok károsítása okozza a gondot, erre is van példa, nem is kevés, hogy ezek a vírusok vagy baktériumok károsítják az amúgy normálsejteket. Ezen a területen napjaink gyötrő dilemmája, hogy miként lehetne a lényegesnek tartott molekuláris változást (mutációt) eltávolítani. A mutációt hordozó vírus elképzelhető, hogy spontán mutáció eredménye, de azt is emlegetik, hogy mesterségesen állították elő.

Olyan extrém ötlet is felmerült, hogy a fertőzést okozó vírust egy laboratóriumból szórták szét a Földön. Ezzel próbálják azt is magyarázni, hogy megközelítőleg ugyanabban az időben jelentkezett a virális fertőzés. Mindez természetesen egy sci-fi ötletnek az eredménye. Szerencsére kezdenek megjelenni azok az eszközök, amelyekkel a vírus jelentősen megfogható a szervezet aktivált immunrendszerével. Felmerülő problémák azért vannak még, ilyen az újabb mutációk megjelenése vagy a rezisztencia kialakulása, vagy más betegségekkel való kapcsolat, mint például a daganatos megbetegedések. A szerencse és a tudás együttesen vezettek olyan lehetőséghez, amely az immunológiai rendszer megerősítésével csökkentette vagy el is távolította a jelzett vírus hatását.

A SARS-CoV-2 fertőzött daganatos betegek kezelésével kapcsolatos ajánlások a megkezdett daganatellenes kezelések folytatása mellett szólnak. Döntés vagy döntéskényszer jelent meg arról, hogy elsődlegesen az online vagy a klasszikus előadó és hallgatóság alkalmazandó. Az MKOT az utóbbihoz csatlakozik és ennek ékes bizonyítéka, egyrészt a már júniusban megrendezendő Update ’21 összejövetel, amelynek célja az 57. ASCO legfontosabb eredményeinek ismertetése. Másrészt a Klinikai Onkológia szaklap, amely számos alkalommal foglalkozott a vírusproblémával.

Ez azonban nem állóvíz, tekintettel arra, hogy ez a vírus nagyon sok helyen még fertőző formájában van jelen és az egyesek érzékenysége is különbözik a terápia hatékonyságát illetően. Mint ahogy azt már a vírus felbukkanásakor feltételezni lehetett, az addig békésen éldegélő vírus mutáció révén nyeri el virulenciáját. Ha még sikerül is a fertőzés káros hatását kivédeni, újabb mutációk keletkeznek, amelyeknek a fertőzőképessége és terjedési sebessége igen eltérő. Ezért aztán permanensen kell foglalkozni ennek a területnek minden rezdülésével. Ebben is igen fontos szerepet játszhat az MKOT által életre hívott Update szakmai fórum és a Klinikai Onkológia újság.